~2. rész~

Mosolyogva nézett végig az osztályon, majd megállapodott tekintete rajtam. Jajj, ne! Ugye nem kell bemutatkoznom?

-Alice, ha jól tudom!- nézett rám kérdőn a tanár.

- Igen. – feleltem mosolyogva, remélve, hogy ezzel letudom a bemutatkozós részt is. Nem így lett.

- Mondanál magadról pár szót az osztálynak?- kért meg.

- Oké!- tápászkodtam fel. – Szóval Alice vagyok, 13 éves és anyukám munkája miatt jöttem át ebbe a suliba. Nem is tudom.. Mondjak még valamit?- néztem a tanára.

- Nem szerintem ennyi elég. – bólintott jelezve azt, hogy leülhetek. Hála’ Istenek.

- Szóval hiányzik valaki?- kérdezte a tanár most már az osztálytól.

- Nem! – hallatszott az egyhangú válasz az osztálytól.

- Rendben. Akkor most lesz egy gyors beszéd amihez, ki kell mennünk a folyosóra. Ott az igaztó és helyettese beszélni fog az elkövetkezendő évről, és a házirend esetleges módosításairól. Lehet indulni. – intett az osztályfőnök. Nagy zsinatolás járta át a termet. Mindenki siettet, hogy a legjobb helyett foglalhassa el. Miközben mentem volna ki, neki mentem valakinek, aminek következtében nagyot koppant a fejem.

-Aúúú!- simogattam a fejem.

- Jól vagy? – hallottam meg egy fiú hangot.

- Ja, azt hiszem. –bólintottam.

- Ok! Cső! – és kiviharzott a teremből. Mondjuk mire számítottam? Hogy majd letérdel elém és megkéri a kezem? Dehogy! Nem abban a világban élünk. Míg gondolkoztam megláttam, hogy már csak a tanár és én vagyok bent. Úgyhogy fogtam magam és kirohantam a teremből. Szerencsémre a két (remélem) barátnőm foglalt helyett így oda kúsztam be. Nem tudom mért olyan fontos, hogy legyen helyünk, hisz ha van, ha nincs sem látsz sokat. Konkrétan semmit. Na, mindegy. Nem sokkár tanárok csitítását hallottunk meg, és egy nagy sípolást melynek következtében, rengeteg felkiáltást is.

- Üdvözöllek titeket újra a Albert Einstein Általános iskolában. – kezdte az igazgatóhelyettes. - Remélem jól telt a nyaratok, de sajnos újra iskola. – E mondatára egy csomóhurrogást kapott. – Jó, csillapodjatok.  Tudom, senki se vágyott vissza az iskolába, de ez van. Kezdjetek el tanulni, mert nem lesz elég félév előtt. És akkor a házirend. Szerencsére már 1 éve nem kellett változatnunk, és erre nagyon büszke vagyok. Reméljük, hogy ez így is marad. Most átadnám a szót az igazgatónak. – fejezte be beszédét.

- Én is üdvözöllek titeket újra, és nem szeretnék órákig beszélni. Csak annyit szeretnék mondani, hogy nagyon sok sikert és jó eredményeket kívánok nektek. Mehetek!- küldött minket be a terembe. Kedves! Pff! 

~ És itt is volna a második rész! Remélem tetszeni fog! Jó olvasást! Nem sokkár hozok egy szereplő listát. Ja és hogy tetszik a design? :)~